II. Amenhotep és kora címmel nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban

Fotó: Szépművészeti Múzeum

Világszínvonalú anyagot mutat be a Szépművészeti Múzeum, ahol péntektől látható a II. Amenhotep és kora – A fáraó sírjának felfedezése című kiállítás – mondta el a király sírkamrájának méretarányos rekonstrukcióját is felvonultató tárlat csütörtöki megnyitóján a kultúráért felelős államtitkár.

Fekete Péter hangsúlyozta: valódi világszenzáció és nagy öröm, hogy Budapesten is megtekinthető ez a gondosan és nagy szaktudással összeállított kiállítási anyag, amely nem csupán II. Amenhotep sírkamráját mutatja be, hanem a felfedezéséhez vezető izgalmas utat is.

Ehhez az anyaghoz társul a magyar kreativitás, a mellbevágó, egyben letisztult installáció – méltatta a Narmer Építészeti Stúdió munkáját Fekete Péter.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy az intézmény pandémia utáni első nagykiállítása nyílik meg most. Noha az eredetileg 2020 tavaszára tervezett tárlatot el kellett halasztani, nem adták fel, így minden kölcsönző intézménnyel sikerült megegyezni – jegyezte meg.

A Patrizia Piacentini, Christian Orsenigo és Liptay Éva által rendezett kiállítás élményszerűen, számos kiemelkedő műtárggyal idézi meg II. Amenhotep korát, az ókori Egyiptom egyik legizgalmasabb és legvirágzóbb időszakát.

Patrizia Piacentini, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének vezetője felidézte, hogy Victor Loret francia régész 1898-ban fedezte fel II. Amenhotep sírját: ez volt az első alkalom, hogy saját sírkamrájában sikerült feltárni egy fáraó múmiáját. Mint aztán kiderült, az oldalsó kamrákban további tizenöt másik fáraó és főember maradványait fedezték fel, őket még az ókorban helyezték át másik sírokból, a rablók elleni védekezésül.

II. Amenhotep és kora - Megnyílt a Szépmûvészeti Múzeum ki

Budapest, 2021. szeptember 16. II. Amenhotep fáraó sírkamrájának másolata a II. Amenhotep és kora – A fáraó sírjának felfedezése címû kiállításon a megnyitó napján, 2021. szeptember 16-án. A tárlat 2022. január 9-ig látható. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Loret 1899-ben hagyta el végleg Egyiptomot, felfedezését pedig csupán egy rövid cikkben publikálta, ezért is volt nagy jelentőségű a feltárás alatt vezetett jegyzeteinek felfedezése a 2000-es évek elején. A Milánói Egyetem 2002-ben vette meg a régész feljegyzéseit, ezek a dokumentumok jelentették a kiindulópontját annak a kiállításnak, amely 2008-ban Kairóban, 2017-ben Milánóban, majd egészen más megközelítésben most Budapesten nyílhatott meg – közölte az olasz kurátor.

Hozzátette azonban, hogy

a Szépművészeti Múzeum tárlata az első olyan kiállítás, amely kizárólag II. Amenhotepre és korára fókuszál.

Patrizia Piacentini felidézte, hogy a fáraó sikeresen megtartotta apja, az Egyiptom Napóleonjának is nevezett III. Thotmesz hódításait, amelyek az Eufrátesztől a Nílus 4. kataraktájáig terjedtek. Ám II. Amenhotep, miközben kitűnt harctéri sikereivel és személyes fizikai erejével is, csak akkor viselt hadat, ha erre szükség volt.

A kurátor elmondása szerint

a tárlat első része II. Amenhotep családját és életét mutatja be, majd megismertet a korabeli újbirodalmi elit kifinomult életével.

A tárlat leglátványosabb eleme a király sírkamrájának pontos másolata, az utolsó két terem pedig a 18. dinasztia időszakának temetkezési szokásait és hiedelmeit idézi meg